(Hasznos linkek a blog végén találhatók!)
Remélhetőleg a címnek köszönhetően most éppen türelmetlenül olvasod a blog sorait. Ha így van, akkor be kell valljam örülök, ugyanis pontosan ez volt vele a célom. Persze az is lehet, hogy már járatos vagy a tejipar tényleges müködésében, így a fenti mondat számodra már nem jelent újdonságot.
Ha mégis, akkor ez az írás kifejezetten Neked szól.
Sokan még mindig abban az illúzióban élünk, hogy kizárólag a húsevés jár együtt az állatok kizsákmányolásával. Legtöbbünknek halvány fogalma sincs arról, hogy valójában hogyan is működik a tejipar, de ettől függetlenül szentül hisszük, hogy a tejtermelés érdekében tartott és tenyésztett állatok semmiféle sérelmet nem szenvednek. Sőt, ami még ennél is abszurdabb, hogy sokunk fejében még mindig él egy idillikus kép, hatalmas zöld legelőkkel, füves, szabad terekkel, ahol a tehenek és tyúkok, illetve a különböző ún. haszonállatok boldogan élik mindennapjaikat, miközben, ezzel egyidejüleg minket embereket is ellátnak mindenféle “földi jóval”. (tej, tojás, stb.) Végülis a reklámokban, illetve a különböző médiákon keresztül mindig is valami hasonlót láttunk, nemde?
Hát igen.
A probléma az, hogy mi mindig csak azt látjuk, illetve helyesbítenék, láttuk hosszú évtizedeken keresztül, ami elénk lett tárva és nem pedig azt ami a valóság. Ennek brutálisan egyszerű oka az, hogy ha tisztában lennénk azzal, hogy valójában mi folyik a színfalak, vagyis a nagyüzemi állattartás mögött akkor nagy valószínűséggel eldobnánk a hajunkat, de ami még ennél is rosszabb, (nekünk embereknek nem, de az állatiparnak annál inkább) hogy az állati eredetű termékeket is! (ugyan a haj eldobásról nincsenek pontos információim, az viszont tény, hogy az állati eredetű termékek fogyasztása globális szinten is rohamosan csökken)
Vegyük például a tejet.
Azzal a ténnyel (valószínűleg) mindannyian tisztában vagyunk, hogy a tejet a tehén biztosítja. Azzal viszont már kevesebben, hogy a tehén egy emlős állat, vagyis ahhoz, hogy tejet tudjon termelni, elsődlegesen vemhesnek kell lennie. Épp ezért a tejiparnak folyamatosan terhes állatok ezreire (globális szinten pedig millióira) van szüksége a profit, vagyis a tej előállításához. Ezt viszont csakis egyetlen módon, az állatok folyamatos, mesterséges megtermékenyítésével tudja előállítani. És ugyan ez a kifejezés (mesterséges megtermékenyítés) nagyon diplomatikusan hangzik, a valóságban mégsem állja meg a helyét.
A megerőszakolás viszont annál inkább.
Az állatok ugyanis nem önszántukból esnek újra és újra folyamatosan teherbe, de még csak nem is a természet rendjének, sokkal inkább egy hosszú csőnek és az abba korábban összegyüjtött ondónak köszönhetően. Ugyanis ezt a csövet vezetik fel az nőstény vaginájába, de sokszor az eljárás hatékonysága érdekében még az állat végbelét is ellazítják…
Mindezt egy emberi ököl, végbélbe való felhelyezésével teszik.
Ha esetleg gusztustalanul, természetellenesen vagy etikátlanul hangzana amit olvasol, az azért van mert tényleg az is. A fentiekben leírt folyamatnak tudatában talán már az sem meglepő, hogy míg egy szarvasmarha természetes átlag életkora 15-20 évre tehető, addig a tejiparban tartottaké csupán 5-6(!!) év. Eddigre az állat a rendszeres fizikai, ill. a folyamatokkal együtt járó lelki kizsákmányolásnak köszönhetően vagy elpusztul vagy pedig annyira lecsökken a tejtermelése, hogy a tejiparnak már nem áll érdekében tovább életben tartania, így levágásra kerül (a levágás részleteiről majd egy másik cikkben olvashattok) hogy aztán marhahús formájában további haszon származzon belőle.
Ja igen.
Ha a fentiekben leírt folyamat még nem lenne elég elrettentő, akkor érdemes megemlíteni azt is, hogy minden egyes kisborjú, közvetlenül születése után automatikusan elválasztásra kerül az anyjától. Vagyis a folyamatos terhesség ellenére sem adatik meg egyetlenegyszer sem az anyának, hogy a kicsinyeivel törődjön vagy hogy akár csak egy rövid ideig is kiélhesse természetes anyai ösztöneit. Ennek oka természetesen megint csak a profittal függ össze. A kisborjú ugyanis a természet rendjét követve perceken belül anyatejet követelne magának. (hiszen a természet azt neki szánta, nem pedig nekünk, embereknek) Ami persze veszteséget jelentene a tejipar számára, az pedig ugyebár megengedhetetlen. Így a leválasztott utód, ha nőstény, rövidesen az anyja elrettentő sorsára jut, ha pedig hím, akkor borjúhúsként lesz hasznosítva. Ez azt jelenti, hogy nem sokkal születésuk után, mint kisborjúk viszik őket a vágóhídra…
Hát ez lenne a tejipar röviden.
Kendőzetlenül, zöld mezők és legelők nélkül.
Remélhetőleg a leírtak tisztán rámutatnak arra a tényre, hogy a tejipar az igazi húsipar. Ugyanis minden egyes, a tejipar számára tenyésztett állat, élete végén a húsipar áldozatává (is) válik. Vagyis a realitás az, hogy a vegetáriánus étrend ugyanúgy erőszakot és áldozatot követel mint bármelyik más, állati eredetű termékeken alapuló étkezés. Ezzel szemben a vegán étkezés összességében kizárja az állati eredetű termékek fogyasztását. Ennek a tudatos döntésnek pedig messzemenő pozitív hatásai vannak, nem csak az állatokra, de a saját egészségünkre ill. a földünk állapotára is.
Ha szeretnél többet megtudni a veganizmus fontosságáról és előnyeiről akkor katt IDE
A fentiekben leírt folyamatot pedig ITT tudod megtekinteni. (Nem könnyű végignézni, de nagyon érdemes!) A videóhoz 39 különböző nyelven is készült felirat. A magyart a kép alatti kör alakú ábrára kattintva, a Setting/Subtitles fül alól tudod kiválasztani.
Ha pedig szeretnél naprakész információkat megtudni a veganizmusról ill. aktív részese lenni a mozgalomnak akkor a Vegán Aktivisták, Magyarország Facebook oldalát mindenképp érdemes megtekinteni!
Azt oldalt ITT találod.
Kommentek