Mindannyiunknak megvan a saját oka, ami miatt a meditáció mellett döntöttünk. A személyes történetünk, amelynek következményeként úgymond ráleltünk a meditációra.
Egy dolog biztos.
A meditáció felé való vonzódást sok esetben, egy mélyen gyökerező elégedettlenség érzése váltja ki. Egyfajta megmagyarázhatatlan letargia, amire a külvilág kínálta lehetőségek már nem nyújtanak megoldást.
De ha igen, akkor is csak ideig-óráig.
Egy idő után ugyanis ismét felerősödik az a bizonyos belső hang, ami arra emlékeztet bennünket, hogy valami létfontosságú dolog bizony hiányzik az életünkből. Körülményektől és szituációtól függetlenül is egyfajta ürességet tapasztalunk.
Amikor viszont eljutunk arra a pontra, hogy a külvilág helyett inkább önmagunkban próbáljuk meglelni a boldogságot, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb a meditáció felé kezdünk vonzódni.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindannyian ezt az utat is fogjuk választani, de a lehetőség ott lesz elöttünk.
Vagy még helyesebben…
Bennünk.
Ha szeretnél többet megtudni a meditációról, akkor csatlakozz a Facebook oldalhoz, IDE kattintva.
Instagram ITT érhető el.
Ha pedig angolul szeretnél olvasni a témáról, akkor IDE kattints.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: